avagy hódítsd meg Magyaroszág legmagasabb pontját bakancsban
Bizonyára sokan hallottak róla vagy már egy-egy szakaszát teljesítették is az Országos Kéktúrának. Széleskörű ismertséget a Duna televízióban leadott Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozatnak köszönheti ez a páratlan túraútvonal. Sinkó László, a narrátor legendássá vált hangja és az összetéveszthetetlen képi világ a mai napig éber emlékként él mindenkiben.
Az Országos Kéktúra Írott-kőtől Hollóházáig tartó, folyamatos, jelzett turistaút, amin végig haladva Magyarország északi tájait lehet bebarangolni. A hossza meghaladja az 1100 km. Ez nem csak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja.
Mi szükséges a Kéktúra teljesítéséhez?
Jó hír, hogy a teljesítése semmilyen kötöttséggel nem jár. Kiváló kirándulási és sportolási lehetőség az útvonal végigjárása.
A különböző hosszúságú szakaszok az alap szinten lévő túrázóknak is kellemes kikapcsolódást tartogat, nem szükséges 20-30 km-es távokkal kezdeni. Sokan pici gyerekkel vágnak neki vagy nyugdíjas években találnak szabad időt részben vagy egészben való teljesítésére a túrának.
Sőt, a rendszeres sportoláson túl bepillantást kapunk hazánk föld- és vízrajzába, állatvilágát és természeti szépségeit testközelből csodálhatjuk meg. Számos történelmi érdekességet, mende-mondát és mesét hallhatunk útunk során a helyi lakóktól.
Országos Kéktúra pecsételés
Remek hír a kihívásokat kereső túrázóknak, hogy az útvonalon a Magyar Természetjáró Szövetség létrehozott két jelvényszerző túramozgalmat:
- Országos Kéktúrát, illetve a
- Gyermek Kéktúrát.
Ezek teljesítése feltételekhez kötött. Bővebben a kektura.hu oldalon olvashatsz a feltételekről.
Kéktúra 21. szakasz: a Kékestető meghódítása
Indulás Mátraházáról. Első lépésként a bélyegzés következik, majd a kékestetői műút elágazásától felfelé folytatjuk sétánkat az aszfaltúton. Itt ha, jobbra letérünk, a mátrai „cserkőből”, a sötét, tömött szövetű andezitből épített Magyarok Nagyasszonya Kápolnához juthatunk. Ezután egy hajtűkanyar következik, ami után a bal oldalunkra eső ösvényre lépünk.
Hamar a Veronika-rét esőbeállójához, és egyben a déli sípálya aljához érkezünk. A széles és hullámos felszínű terepen megindulunk Kékestető felé. Innentől kezdve az össze nem téveszthető piros-fehér sraffozású Kékestetői TV torony egyre gyakrabban tűnik fel előttünk és szerencsére egyre közelebb is kerül hozzánk minden egyes lépéssel.
Fontos tudni: A bélyegzőhelyet a Szanatóriumnál találjuk, a buszállomáshoz közel – ezt rövid kitérővel érjük le. Enélkül ne induljunk tovább a TV toronyhoz, mert sajnos vissza kell sétálni, ha hiánytalan pecsétfüzettel szeretnénk magunk mögött tudni a 21. OKT szakaszt.
Folytatva utunk az emblematikus Kékestetői TV-torony kerítése mellett az északi sípályához érkezünk, ahonna lábunk előtt heverve találjuk Mátra apró településeit és persze a környező hegyekre is kilátás nyílik. Az összesen 180 méteres magas kilátóként is üzemelő építmény az időjárás függvényében látogatható. Bővebb információ a nyitvatartásról. A TV Torny Kilátóhoz vezető lépcsőket megmászva, fedett és nyitott kilátóteraszról körpanorámában van részünk; szerencsések (jó idő esetén) akár a Magas-Tátráig is elláthatnak.
Az Országos Kéktúra egyik legfárasztóbb, de sok szempontból a legszebb szakasza vár ránk a Mátra keleti gerincén végig vezető szakasza során. Mi vár ránk a soron következő szakaszon? Hegyúcs, hegycsúcsot követ. Épp hogy felkapaszkodunk egy csúcsra, már jön is a következő, míg közöttük a meredek oldalakkal közrezárt nyergekbe fut le az utunk.
Fontos tudni: a Kékestől Sirokig tartó 25 km-es szakaszon településeket nem érint az Kéktúra útvonal ezen szakasza. Emiatt is mondható nehéznek, de sokak szerint éppen ebben van a varázsa is e szakasznak. Mielőtt neki vágunk, érdemes feltölteni víz és elemózsia készletünket a Tető Étteremben.
Hiszen innen indul, a Tető Étteremmel szemben a 25 km-es újabb túraszakasz. A megbújó, de a sífelvonó mellett álló régi síháznál folytatódik az erdei szakasz. A óriás bükkkök között és merdek, köves ösvényen a Sötét-lápa-nyeregbe ereszkedünk.
Enyhe emelkedőt követően az Erzsébet-sziklát érjük el, mely a fakeresztről jól beazonosítható. Továbbhaladva az andezitsziklákon, mely tereplépcsőként funkciónálva juttat el bennünket Sas-kőre (898 m). Különleg és egyben izgalmas látványban lehet itt részünk köszönhetően a vékonypados andezit kifagyásos sziklafalaknak, a kilátás a kőoromről pedig ámulatba ejtő. A történelem itt is nyomott hagyott, a sas-kői I. világháborús emlékmű formájában. “Kő”rakétára emlékeztető módon mered a magasba – igazi kuriózum.
Folytatva lefelé utunk, meredek sziklás ösvényen érkezünk egy kis nyeregpontra (kiszögellésre), ahonnan a Mátra újabb arca tárul fel. A déli, délkeleti oldalára látunk rá és a gazdag sziklagyepet csodálhatjuk meg vegetációs időszakban.
Nehezebb, mert keskeny és köves ösvény a hegyvonulat északi oldalában folytatódik. A hatalmas bükkök között megbúvó sötét színű andezittömbök, mint elhajított építőkockák tárulnak fel előttünk. Ha belefér időnkben, érdemes kis kitérővel Disznó-kő sziklát érinteni a lenyűgöző északi kilátás végett.
Folytatva lejtős szakaszt, a Kis-Saskő keleti oldalában hamar a Markazi-kapu nyergénél találjuk magunkat. Megérkeztünkről a széles erdei utak adnak biztos visszaigazolást, köztük az a zöld jelzésű is, amely hazánk legmagasabban lévő természetes vízeséséhez vezet. Ez pedig a méltán híres Ilona-völgyi vízesés.
Innen egyszer fel, egyszer felé cikázik tovább az örvényünk, de hamar elérjük a Hármashatár nyegét.
Fontos tudni: Ez lesz következő pecsételőhelyünk. Magát a pecsétet, az esőbeállónál kell keresni.
Sikeres pecsételést követően felmászunk a Nagy-Szár-hegy csúcsárra (743 m), ahol érdemes szusszanni és délnyugati irányban a Markazi várromot keresi tekintetünkkel, déli irányban Mátraalja falvacskáit valamint a távolba vesző alföldi sík régiót.
Hosszabb ereszkedés vár ránk a Cserepesi-nyereg turistapihenőjéhez. Majd egészen 700 méterig vezet utunk felfelé a Cserepes-tető oldalában. Újabb, eddig nem igen látot páfrányos szegélyezi utunkat a magasabban fekvő részeken egészen a Selyem-tisztásig. Itt vár ránk az Oroszlánvár (604 m) csúcsa némi kaptató után a sziklagyepes, nyitott hegygerincen.
A csúcstámadást követően a Kékes valamint a bozóttal már benőtt Árpád-kori és középkori cserépmaradványokat is rejtő várromok között időzhetünk. Elkélhet a pihenő, mielőtt a 100 m szintkülönbséggel alázuhanó szakasz előtt. A lávakőzetből és tufából felépülő Oroszlánvár keleti oldalában vezető szakasz, túránk egyik legmerdekebb lejtője. Leküzdve a meredek oldalt a Domoszlói-kapuhoz érkezünk, majd onnan a Jagusra kapaszkodunk tovább. A Jagus csúcsát követő nyeregből balra vesszük az irányt és egy kerítéssel körbevett erdészház mellett haladunk, hogy a Nagy-Zúgó-hegy tetejére is felmásszunk. A meredek ereszkedést követően újabb kaptató következik a Szederjes-tetőre (675 m), ahonnan a Jóidő-nyak nyeregbe vezető széles földesutat kell keresnünk. Ha jó szerencsénk is van, akkor a Jőidő-kútból forrásvizet is vételezhetünk.
A Keleti-Mátrában ez az egyetlen forrás, amely közvetlenül a Kéktúra útvonal mentén fekszik.
Fent a nyereg elágazásában a kéktúra jelzéseit követve jobbra folytatjuk utunkat egészen a Remete-tisztásig, ahol a földutat magunk mögött hagyva kopjafa mellet vezető gyalogösvény vezet minket ismételten az erdőbe. Ha már a tisztásnál járunk, érdemes kisebb kitérővel útba ejteni a Remete-forrást. Szerencsés időszakban érkezve, működő állapotában találhatjuk.
Következő állomása túránknak Cseresnyés-tető, ahonnan Gazos-kőre (507 m) vezetnek minket a túrajelek. A kifagyásos sziklák lélegzetelállító látványa és a csodás panoráma magával ragadja a túrázót. De a botanikai értékek is rendkívüliek és érdemes ilyen szemmel is járni ezen a szakaszon. Újra neki iramodva az Átrád-tető és a Kalapos-tető vár bennünket, menet közben kerítés mellett haladva Sirok környékének kilátásában merenghetünk el.
Az újabb lefelé tartó szakasz a Paska-tetőről indul, s a bozótos ösvényen kerezstezünk egy dózerutat, amit rövidesen egy földút követ. Ezen haladunk egy darabig, míg a Sólyom-tisztás előtt egy patakvölgy keresztezésében ösvényen haladunk tovább, míg nem tűnik fel előttünk a tisztás. A terebélyes rét és esőbeálló kiváló pihenőhely. Rövid szusszanás után és az erdőt elhagyva bokros, kisség gazos területen vezet utunk, melynek végén elérjünk a Sirok-Verpelét összekötő aszfaltútat.
Északi irányban folytatjuk utunk Sirok felé, ahol az üzemen kívüli vasútállomáshoz érünk. A személyszállításra 2007 óta nem használt állomás az egyik OKK pecsételőhelyeként funkciónál.
Túránk utolsó szakaszának megkezdéséhez áthaladunk a síneken és Parád-Tarnán, majd tovább gyalogolunk Sirok központja és a falu felett tornyosuló impozáns vár felé az aszfaltúton. Körülbelül 2 km séta után már a falu határain belül találjuk magunkat és a kék kereszt turistaút elágazáshoz érünk. Ha még erőnk és időnk engedi érdemes egy rövid (500 méteres) kitérőt tenni a Nyírjesi-tó természetvédelmi területhez. Itt található Magyarország talán legértékesebb tőzegmohalápja. Kialakulása is érdekes, egy lefolyástalan medencében, riolittufa alapkőzeten képződött, északkelet-délnyugat irányban megnyúlt láptó. A mátrai Darnó-hegy északkeleti lejtőjének egy cseres-tölgyes erdőségben jött létre.
Miután visszatértünk rövid kitérőnkről a főúton haladunk tovább, hogy a Hunor étterem teraszán megkeressük a másik siroki pecsétet, ami a korábbihoz hasonlóan választható igazolópontként.